Az elmúlt hetekben rengeteg kritika érte a Plázs által szervezett koncertek minőségét és színvonalát. A nyáron számos alkalommal jártam az Aranypart ezen részén, és fontosnak tartom elmondani, hogy hibát bármiben lehet keresni, és találni, azonban nem hiszem, hogy mindig érdemes. A Plázs Siófokon akkorát buliztam augusztus közepén, mint még soha életemben, és abban is biztos vagyok, hogy nem egyedül én gondolom vagy érzem ezt így.

Vajon hányan merik bevallani maguknak vagy másoknak, hogy a 90-es évek előadói és zenéi sokkal jobban felpörgetik a pulzusukat, mint a manapság népszerű együttesek számai? Hogy miért van ez így? Nem tudom, ki hogy van vele, én a kamasz éveim kellős közepén jártam akkor, amikor a Total Dance szervezésében megvalósított, Balatoni Retro Lázon fellépő énekesek, együttesek a legnépszerűbbek voltak. Büszkén szorongattam az Ámokfutók kazettámat, vagy a duplatokos Bravissimo kazettát, és hangosan ordítottam az Ufo, a Happy Gang és Orsi slágereit a kis tetőtéri szobámban.

Ha a nyár folyamán eddig nagy tömeg várakozott a Plázs színpada előtt, az erre az estére duplán igaz volt, hiszen a nap még le sem ment, de a gyülekező közönség már olyan emelkedett hangulatba került, hogy mezítláb táncoltak az Álomhajóra a homokban. A DJ után az élő műsor következett, és a tömeg egy emberként kiabálta végig az Ufotól a Napolaj, vagy a Tarzan című számok teljes szövegét. Az Ufo után a Happy Gang jött, majd DJ André által játszott slágerek következtek. Eközben láttuk meg a tűzijátékot, ami szebbnek bizonyult, mint élőben az idei nagy tűzijáték augusztus 20.-án a budai oldalról.

DJ Náksi, Csordás Tibi, és az Ámokfutók sorban felidézték kamaszéveim szépségét, amikor azonban Sub Bass Monster elkezdett rappelni, sokkal hevesebben dobogott a szívem, hiszen hatalmas rappernek gondoltam magam tizenöt évvel ezelőtt. A Brooklyn Bounce műsora valóságos show volt, hiszen amellett, hogy a népszerű, kedvenc számokat végignyomták, még tűzfújást és izmos férfitestet is varázsoltak a színpadra az igencsak hálás közönségnek.

A koncertet sajnos nem tudtuk a végéig végigbulizni, azonban így is hajnalban vonatoztunk haza Siófokról. Az igen meleg nap végén senkit sem zavart, hogy mindenki ragad az izzadságtól, minden ritmusérzéket mellőzve tomboltak a 90-es évek nagy slágereire, aminek a szövegét ugyan mindenki ismeri, de valaki vagy felvállalja, vagy nem. Nos, itt még a hosszú hajú, 50 körüli rocker figura is vállalta. 

Szerző: Kristóf Eszter | Éjjel-Nappal Balaton