Siófok a 19. század végére a Balaton központjává vált. 1871-ben nyitották meg itt az első Magyar Tenger Fürdőházat: nyolcvan kabinnal és százszemélyes társalgóval. 1891-ben – Glatz Henrik, a Franklin nyomda alapítója nagyvonalúságának köszönhetően – a Siófoki Balaton Fürdő és Szálló Részvénytársaság harmincöt hektáros fürdőtelepet létesített díszes szállodákkal, parkkal, nyaralókkal. A fürdőtelep szépen fejlődött, megépült az impozáns Sió és a Hullám szálló. A nagy villák tulajdonosai korabeli festőművészek voltak: Than Mór, Vágó Pál, Flesch Tivadar, Tölgyessy Artúr. A fürdőtelepet ünnepélyesen 1893. június 18-án nyitották meg. A korabeli tudósítás ekképp emlékezett minderre:
„A Balaton siófoki része teljes pompában várja a vasárnapi megnyitót. Kincses Balatonnak ez a drága korálja most már a világba lépő leányzó teljes bájával fogadja a vendégeit. A megnyitó ezen a részen lesz a legünnepélyesebb, a legnagyobb fényű. A program szélesrefaragott keretébe sok kedves, szórakoztató, igazi szezonhangulatot hozó pontot akasztottak be. A fényes fogadtatás érdekes lesz, a lóverseny izgató, a banket a legkedélyesebb, a csónakparthie a legromantikusabb, a kivilágítás és fáklyászene ünnepi s a táncvigalom a gyönyörű programm legmulatóbb része.”
A vendégeket Budapestről különvonat szállította Siófokra, ahol a fürdőigazgatóság és Veszprém vármegye küldöttsége üdvözölte őket. Déltájt bankettet rendeztek az új fürdőtelep szalonjaiban, majd megkezdődött a lóverseny és a csónakázás. Az esti órákban fényárban úszott a telep, s fáklyásmenet zárta az ünnepélyt. A fővárosi vendégsereg este kilenc órakor indult vissza vonattal a fővárosba.
kép forrása: Fortapan
Siófok rohamosan fejlődött, a 20. század elejére a település lett a Balatoni Gőzhajózás Rt. székhelye, a halászat, a Balatoni Szövetség központja és a megfelelő infrastrukturális és kommunális hálózat is kiépült. A művészek is kedvelték Siófokot, megfordult itt Krúdy Gyula – aki beleszeretett, és el is vette feleségül siófoki vendéglátója lányát, Várady Zsuzsát –, Jókai Mór itt töltötte utolsó nyarát Nagy Bellával. Rippl-Rónai József is megfestette Siófokon a Balatont, ám a képek később elvesztek.
kép forrása: Fortapan
A két háború közti időszakra tehető a magyar Ostende virágkora. Az ekkoriban a fürdőtelepet gondozó Ertl testvérek nagy odafigyeléssel és szakértelemmel fejlesztették az üdülőhelyet. Angolparkot, fövenyfürdőt, tornapályát és rengeteg szórakozóhelyet üzemeltettek, a főkertészt Franciaországból, a főszakácsot Cannes-ból hozatták. Az 1920-as évektől – akár naponta is – hidroplánnal is megközelíthető volt a siófoki Lidó. A kaszinót, a bárokat, éttermeket a nyarakra leköltöző Karinthy Frigyes és íróbarátai is igen kedvelték. Az 1935-ös Elnökkisasszony című filmnek – Muráti Lili és Jávor Pál főszereplésével – is Siófokot választották helyszínéül.
kép forrása: Fortapan
Siófokon még egy francia kertész is megtelepedett, szívét egy magyar lány örökre a tóhoz és hazánkhoz kötötte. Louis Flament, azaz Flament Lajos nevét manapság már kevesen ismerik. A francia származású kertépítő mester Versailles-ban tanult, az ottani kertészeti főiskolán a 19. század végén, majd ösztöndíjasként Angliába került, ahol a parképítés, díszkerttelepítés praktikáit tanulmányozta. Miután visszatért hazájába, magyarországi felkérést kapott: újítsa fel a budai Nádor-kertet. Három évre szólt a megbízatás, de Flament tovább maradt: kertépítést vállalt az Andrássy grófok felvidéki birtokain is. Ekkorra már egy magyar lányt is megszeretett, aki miatt nem tért vissza hazájába.
kép forrása: Fortapan
Kilenc gyermekük született, és a francia kertépítő mesterből Magyarországot megszerető Flament Lajos lett, a nyelvünket szinte akcentus nélkül beszélte. 1891-ben került Siófokra, a fürdőhelyet fejlesztő részvénytársaság meghívására. A Balaton-parti településen ekkoriban még kezdetleges állapotok uralkodtak. Flament nagy kihívás előtt állt: a kiépülő fürdőtelepen nyolc hektáron tervezte, építette meg a parkját, és gondozta mesterművét huszonöt esztendőn keresztül. A parti platánsort is ő telepítette, de a fürdőtelep összes díszkertjét ápolta, majd faiskolát létesített. Később Keszthelyen, Bogláron és Balatonfüreden ugyancsak munkát vállalt. A következő szövegű hirdetése jelent meg a korabeli újságokban:
„Flament Lajos mű- és tájkertész (Siófok): elvállalja kertek, parkok, gyümölcskertek tervezését és kiültetését. Szállít: díszfákat, díszcserjéket, gyümölcsfákat és évelő növényeket. Kerttervezésekért kitüntetve!”
A korabeli fotókon mesés, buja növényzetű, de szisztematikusan megtervezett parkot láthatunk. A Flament-féle siófoki angolparkban óriási fák, tengernyi dísznövény kapott helyet. Az egynyári növények mellett a japánkert a misztikus Kelet atmoszféráját idézte. Meghatározó motívumként a rózsa tűnt fel szinte mindenütt. A Stefánia pihenőnek nevezett park megfelelő összhangban állt az épített környezettel is. A nívós hotelek, a színház, a zenepavilon, a kaszinó, valamint a Fodor Károly műegyetemi vívómester által létesített sportpálya és a színpompás park elbűvölte a Siófokra látogatókat. Sajnos a történelem viharai szó szerint megtépázták a mesebeli hangulatot árasztó parkot. A fákat tűzifának hordták el, német védelmi állásokat állítottak fel, majd néhány év elteltével már Dimitrovról nevezték el, a növényeket részben pótolták. Napjainkban a helyreállított siófoki Jókai park igyekszik pótolni a Flament által megálmodott kertek látványát. Flament Lajos, a felnőttként magyarrá vált, óriási szakértelmű kertész munkája mellett nagy családját is eltartotta. 1944-ben, nyolcvankét évesen érte a halál, így hát parkjainak igazi pusztulását már nem élte meg. Gyermekei közül többen is folytatták édesapjuk hivatását. Az egykori kaszinóban dolgozó krupié vallomása hűen idézi Flament Lajos és korának világát is:
„A part mentén minden reggel elgereblyézték a fövenyt, s a parkban egyenruhás gyerekek szedték össze a papírhulladékot, a cigarettavégeket. A strandon volt csúszda, csónakos mentőszolgálat, kókuszszőnyeg is a lejárókon… Kaszinókertet nyitottak, ahol neves magyar és külföldi művészek szerepeltek, valamint kártyakaszinót, ahol a jó pénzű kereskedők és nejeik hazardírozhattak.”
Ilyen volt egykoron a mondén élet a Balaton partján, ahol egy francia mű- és tájkertész magyarrá vált, majd pedig tündérkerteket álmodott és valósított meg.
kép forrása: Fortapan
A másik, különös hangulatú, de Siófoktól eltérő atmoszférájú település: Balatonföldvár. Balatonföldvár és a Széchenyi család története szorosan összekapcsolódik. Leghíresebb leszármazottjuk a világutazó vadász-író, Széchenyi Zsigmond, aki visszaemlékezéseiben többször szól a földvári gyökerekről:
„Széchenyi Emilé volt az »Éliette«. Géza nevű félszemű nagybátyámé lett a »Bölömbika«, mienk pedig a »Kulipintyó«. Lili pedig a Földvár villát építtette.”
A Kulipintyó Széchenyi Viktor, Zsigmond apjának villája volt, ahol Zsiga gyermekéveit töltötte. A nyaralókat vasút- és hajóállomás fogadta. Szaplonczay Manó – Balaton-pártoló, később Fonyód-Bélatelepet alapító – főorvos így írt 120 esztendeje a virágzó településről:
„Balaton-Földváron a part tiszta finom homok, a víz a széleken sekély és lassan mélyed befelé úgy, hogy a parttól 300 méterre éri el a 160 centimétert; a talaj bársony simaságú föven, a víz mindig élénk és hullámos és az egész telep egyenesen a vízről kapja a légáramot; nincs itt por és nincs zaj.”
Balatonföldvár a 20. század elejétől kitörölhetetlenül beírta magát a Balaton és az ország történetébe, színész- és íróóriások kedvelt üdülőhelye lett. Spur István uradalmi mérnök és Schilhán József uradalmi kertész európai szintű fürdőhelyet álmodott meg és hozott itt létre. A korabeli fotók megidézik a földvári kikötőépítés heroikus küzdelmekkel zajló állomásait: az építőanyagokat sárban húzó lovak és az építőmunkások képe megkapó. A következő képkockán már szépen öltözött arisztokrata közönség integet a csodás kikötőből. Földváron lett villája Rákosi Jenő írónak és Rákosi Szidinek, az ünnepelt színésznőnek. A Tulipános villában – a később tragikus sorsú – nagy színművésznő, Bajor Gizi töltötte a nyarakat 1930-tól 1951-ig.
kép forrása: Fortapan
A 20. század elején a kedveltté vált fürdő kikötője és ezerkétszáz méter hosszú sétánya is elkészült. Az 1920-as évektől több vitorlás hajó állomásozott itt, köztük a fent említettek is. A földvári vitorlástelep kialakítása után, 1939-ben avatták fel a Királyi Magyar Yacht Club klubházát. Így vált Balatonföldvár a hazai vitorlázás egyik fellegvárává. De a sportág mellett – a két háború között – kiemelkedő volt még a tenisz, a galamblövészet, a golfozás, az atlétika, a kerékpározás, az úszás és a lóverseny is. A sport- és fürdőélet két nagy mecénása Széchenyi Viktor és Széchenyi Imre volt. Az 1921-es Balatoni Sporthét egyik fontos állomása volt Földvár, és innen startolt az 1937-es Balaton–Bodeni-tó autómobil-verseny is.
kép forrása: Fortapan
A környéken kirándulási lehetőségként ajánlották a Széchenyi uradalom erdős dombjait. Mind sétakocsival, mind gyalogosan elindulhattak az erre vágyók, tájékozódásukat útmutató oszlopok, táblák, nyomtatott füzetek és térkép is segítette. A 20. század elején Földvárt a tudósítások már a Balaton tündérkertjének nevezték. A fürdő- és társasélet tovább színesedett, szélesedett. A budapesti atlétikai klub egyesületi székházat létesített itt. A villák és köztük az igen ismert tulajdonosok száma pedig csak egyre növekedett: Korányi Frigyes neves pulmonológus, Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, Kresz Géza orvosdoktor, a hazai szervezett mentőszolgálat megteremtője, Rákosi Jenő író és színházigazgató, Bajor Gizi, a híres színésznő mind-mind Földváron pihent. 1903-ra Széchényi Imre gróf elnökletével megalakult az a Balatonföldvár-fürdő részvénytársaság, amely már meg is vásárolta Széchényi Viktortól Földvárpusztát. Pár év alatt rendbe tették az úthálózatot, postaépületet emeltek, csatornázták az egész telepet. 1904 őszén elkezdődhetett a móló építése. A mólón lévő híd terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár – a magyar vasbetonépítés úttörője - készítette. A fél kilométernyi parti út a földvári közönség egyik legkedvesebb sétaterülete lett. Mindezek tükrében már érthető, hogy Földvár 1905-ben megkapta a gyógyfürdői rangot. Korányi Frigyesre hivatkozva a korabeli hirdetések állították:
„kiválóan alkalmas gyógyhely vérszegény gyermekek, betegség folytán elgyengült és szellemileg kimerült egyének s újabban, artézi vizei folytán, chronikus szervi, egyszóval belső betegségekben szenvedők részére is, kiknek gyógyulásra, erősítésre, teljes felépülésre van szükségük. E célra a pormentes tiszta tavi levegő, az artézi gyógyvizek, a Balaton hullámai s hullámverése, a napozás, a homok- és légfürdők kiválóan alkalmasak s feltétlen gyógyító eredménnyel hatnak.”
1912-ben, az I. világháború előtti években ugrásszerűen megnőtt a nyaralók és a férőhelyek száma. A két háború közt a törzsközönség napközben vitorlázott, teniszpartikat játszott, este a mólón gyűlt össze. Majd megnyílt a mozi, hetenként kétszer vetített, a kioszknál rendszeresen tombolát húztak. A parti fasort és a casinot ellepték a jómódú arisztokraták. A földvári vitorlástelep kialakítása után, 1939-ben avatták fel a Királyi Magyar Yacht Club klubházát. Így vált Balatonföldvár a hazai vitorlázás egyik fellegvárává. A korszakban a színházi és sportlapok nagyon sokat tudósítottak a településről. Az egyik 1930-as évekbeli Színházi Életben kiemelték a korszak agilis fürdőbérlőjét, Vizmathy Miklóst. A lap nagy mulatságokról, garden-partikról, lampionos hajófelvonulásról, ékszerdobozhoz hasonlítható bárokról, a Kupa vezér szálló elragadó teraszáról, kényelmes szállodai szobákról, hatalmas bridge-partikról számolt be.
Balatonföldvár és Siófok légifotón. | képek forrása: Civertan Légifotó, legifoto.com
Szabó Lőrinc nem egy versét írta Földváron és Földvárról, és innen küldte leveleit ismerőseinek, szerelmeinek. Hol a Zrínyi-szállóban, hol a Démusz-panzióban, majd a Durcy-villában pihent. Az Eliette-villa Németh László író miatt lett híres. Szabó Lőrinc ezt jegyezte fel egyik levelében, 1942-ben:
„Csinálom, amit kell: sokat ődöngök; tegnap este volt mozi (Háry János). Szombaton förtelmesen zsúfolt vonatok jöttek, de azért így sincs túl sok ember. B. Gizi, látom az újságból, mindennap játszik, de a villája csak úgy villogott a minap este, mikor arra mentem: nagyban takarították, bizonyára rokonai vannak itt máris. Démuszék panziót nyitnak, kevéssel a Gráf-villa alatt, a nagybetűs felirat messze hirdeti az egész Imre úton az új gazdát, az asszony állítólag már itt előrendezkedik.”
Vitorlások, tenisz, kertmozi, kaszinó, platánokkal beültetett parti sétány, szállók, éttermek, fövenyfürdő, kabanák várták az ide érkezőket. Az 1935-ben bemutatott Címzett ismeretlen című mozifilm már Földváron játszódik: Pali, a gazdag aranyifjú első látásra beleszeret a balatonföldvári postáskisasszonyba, akit Vaszary Piri alakít. A platánfák által közrefogott Kvassay sétány, a Galambsziget, a rendezett fürdőtelep, a patinás villák, a változatos sportélet, a vitorlások látványa miatt Balatonföldvár egyedi jelleget vívott ki magának. Nemhiába nevezték már a két háború közti időszakban is a Balaton Nizzájának.
Szerző: Kovács Emőke
forrás: ujkor.hu | indexkép forrása: Fortapan
