Éjjel-Nappal Balaton online turisztikai magazin

Éjjel-Nappal Balaton

Az emlékek őre

Ha valaki Keszthelyen jár, éppen a Lovassy utcán halad a Helikon szálloda felé, kanyarodjon le a vasúti átjáró után rögtön balra, a zsákutca irányába. Ez a Borbás Vince sétány, aminek legvégén terül el a Balaton „legretróbb” szállodája.

2016. július 12. - nonstopbalaton.hu

Igen ám, ott van, de a tolós, fehér főkapu zárva. Nem üzemel. Az idei nyárral már a valódi múlthoz tartozik.

1970_1979.jpg

Keszthely, Útépítő Tröszt Vállalat Üdülője - 1970-1979. | képek forrása: egykor.hu, google.hu, wikimapia.org

A szálloda 2007-2015 között Hotel Via néven volt elérhető a balatoni szálláslehetőségek között, viszont csak bérleményként volt a főnökség kezében. Mivel a bérleti jog meghosszabbításáról nem született megállapodás, ezért a szálloda eladásra került. Helyén egy üdülőfalu részeként majd appartmanok kapnak helyet. Hogy ez ki által, milyen formában ölt a későbbiekben testet a mostani téma szempontjából marginális. Most nem jövőbelátást, hanem egy kis múltidézést szeretnék nyújtani.

imgp3468.JPG

Keszthely, Hotel Via - 2007-2015. | képek forrása: egykor.hu, google.hu, wikimapia.org

Előzményként annyit megjegyeznék, hogy a szálloda az Útépítő Tröszt Vállalat Üdülőjeként szolgált az 1970-es évek kezdetétől. A legszerencsésebbek azok, akik valamikor a hetvenes években itt üdültek, de a kétezres években visszatérhettek nosztalgiázni. Hogy miért? Mert újra belecsöppentek fiatalkoruk éveibe. Igen, a szállodában tulajdonképpen majd’ fél évszázad alatt szinte semmi nem változott.

keszthely-utepito-troszt-vallalat-uduloje-_2.jpg

Keszthely, Útépítő Tröszt Vállalat Üdülője - 1970-1979. | képek forrása: egykor.hu, google.hu, wikimapia.org

Egy percig sem lehet azon vitatkozni, hogy ráfért volna egy mélyen a zsebbe nyúlós alapos ráfordítás a szobákra, de azt hiszem ez a szálloda így volt igazán a Balatoné. Főszezonban a szálloda telt házzal futott, a vendégek nagy része pedig többszörösen visszatérő ismerős volt. Igaz, ami igaz, nem a szobában heverős nyaralásokra volt hivatott a rendszer, de aki ilyen üdülést választ, minek is jár üdülni ugyebár. Azt az aurát, ami körbelengte az épületet, nem lehet szavakkal leírni. Csak az tudja, aki ott volt, aki szenvedett éjjel picit az ágyban, megharcolt két keresztespókkal, reggel nekem támadt (mert bizony én voltam a recepciós), és délután már mosolyogva biccentett, amikor mezítláb futott ki a strandra a hallon keresztül. Kissé sarkosítva úgy fogalmaznék, hogy itt a megnyerő külső egy nem éppen megnyerő belsőt takart. De ha valaki kiült a kertbe, vagy a strandra, rögtön megfeledkezett arról, amit a kényelem makacs fejjel kivívni igyekszik önmagának. Itt valóban magával ragadta az embert az itt és most valami csak emberhez tartozó érzése.

untitled.JPG

Keszthely, Hotel Via - 2007-2015. | képek forrása: egykor.hu, google.hu, wikimapia.org

Munkahely? Nem, ez számunkra, fiatalok számára nem egy munkahely volt. Nem tudtunk munkahelyként tekinteni rá, mert nem és kész. Mindenki ismerte a másikat régmúlt évekből, a főnöki brancs pedig ugyanazt a fiatalságot közvetítette, mint a ténylegesen ifjúságukban lévők. A vendégek ezt szerették. Ha azt látták a személyzet arcán, ami a saját arcukról tükröződött. Mi nem azért mosolyogtunk, mert ez a vendéglátás írott-íratlan szabályai között szerepel. Mi azért mosolyogtunk, mert jól éreztük magunkat. Ha elém terítették a szakadt ágyneműt, nem azért bólogattam a panaszra, hogy minél hamarabb túlessek a helyzeten, hanem azért, mert teljes mértékben egyetértettem a tirádákat zengő hölggyel. Persze, nem mindig…

Ha valaki erről a munkahelyről faggat, csak azt javaslom, nézze meg a Zimmer Feri című filmet, majd amit látott, szorozza meg hárommal. Itt a takarítónő nem táncolt, hanem egy seprűnyéllel denevért üldözött az étterem teraszán. A kolbászok nem másztak ki a tányérból, viszont a hot-dogot virsli nélkül sikerült felszolgálni. A vízimentő srác úgy mutatta be a helyes elektromos jetski használatot, hogy a györöki vízimentőknek kellett kimenteniük, miután a megfordult széljárás nyílt vízre sodorta lemerült jetskijével. Nem volt olyan ember, aki nem hibázott, de a kötelességek teljesítése mellett, mindenki Petike rálátásával szemlélte a történéseket.

2013_oktober_keszthely-utepito-troszt-vallalat-uduloje-_1.jpg

Keszthely, Hotel Via - 2013. | képek forrása: egykor.hu, google.hu, wikimapia.org

Aztán vége. A vadszőlő és a gaz lassan-lassan felemészti a múltat a jelenben. Már csak átugorni tudok ott, ahol bármikor átsétáltam az elmúlt nyarakon. Rövid időn belül pedig már csak emlék marad. Hogy volt egy szálloda… olyan, mint a Balatoni Nyár…

 

Szerző: Meszlényi Márk | Éjjel-Nappal Balaton

1468347386_200x.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://nonstopbalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr788924844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása